Szakma Sztár 2024

 

2024. 04. 24. A nap amit olyan régen vártam. Tisztán emlékszem, hogy már kilencedik osztályosként is elképzeltem, hogy egyszer itt fogok állni, amikor előre vetítette a fizika tanárnőnk, hogy legyen ez a cél a szakképzés ideje alatt.

Az elmúlt évek alatt sok versenyen sikerült megmérettetnem magam. Az iskolámban, azaz a győri SZC Pattantyús-Ábrahám Géza Technikumban az első komolyabb országos szakmai versenyre 2022-ben ajánlottak be engem, mint lehetséges versenyzőt. A többi évfolyamról is jött néhány diák, akikből előre vetítem, utólag életre szóló barátságok és egy nagyon összetartó közösség alakult ki. Én mindig gyakorlati ember voltam, de nem állt messze tőlem az elmélet sem. Viszont ebben az időszakban sajnos a kovid és egyéb okok miatt elektrotechnikából nem álltam, álltunk olyan jól, hogy egy versenyen megmérettethessük magunkat. Ekkor karolta fel kis csapatunkat Hegedűs József Tanár Úr, akinek a szakterülete pontosan az elektronika, elektrotechnika. Közel fél év alatt mondhatni az alapoktól felhúzott minket egy olyan szintre, amivel bátran neki tudtunk egy országos elektrotechnikai versenynek indulni. Hogy mi is volt ez? Ez a Simonyi Károly Elektrotechnika Verseny volt Pécsett, melyről nagyon szép helyezéseket hoztunk. Itt összesen négyen vettünk részt.

A következő tanévben, azaz nekünk az érettségi időszakában került megrendezésre az ÁSZÉV, azaz az Ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgyak versenye. Itt tulajdonképpen egy szakmai előérettségit kellett tennünk. A verseny egy írásbeli előválogatóból és egy szóbeli döntőből állt. Aki itt megadott helyezéseket ért el az 25-50-100 többletpontot kapott az egyetemi felvételihez. Nekem 50 pluszpontot sikerült ezen a versenyen elérnem. Nagyon élveztem ezt a megmérettetést, ugyanis kettő hónappal később „élesben” kellett ugyan ezt végig csinálnom, csak akkor már úgy hívták, hogy Emelt szintű Szakmai Érettségi. Rutint adott, tapasztalatot egy ilyen vizsgahelyzetben, ahol a 3-4 tagú öltönyös szakmai tekintélyek előtt kellet megmutatnom tudásomat, szakmai megfelelésemet.

A vizsgákat ötös érdemjeggyel zárva a „kötelezők terhe” leesett a vállamról, ami hatalmas fellélegzés volt számomra. Maradtam tehát technikusi képzésen, ahol Erősáramú Elektrotechnikus végzettséget tudtam szerezni. Ez volt a 2023-24-es, és egyben utolsó tanévem is. Hogy miért múlt időben beszélek róla? Mától számítva pont kettő hete zárult le az OSZTV, azaz az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntője a Szakma Sztár fesztivál keretein belül. Ezzel a megmérettetéssel számomra lezárult az idei tanév. Idén már csak szakmai tantárgyaink voltak. Nagyon élveztem, hiszen most már tényleg azt tanulhattam, amit szeretek. Duális képzőhelyként az E.ON Hungária Áramhálózati Zrt.-t választottam, ahol betekintést nyerhettem az áramszolgáltatói berkek közel minden egységébe. Nyaranként pedig Vajda László Zoltán egyéni vállalkozó barátommal mentem villamosipari munkákat végezni. Ők mind hozzájárultak ahhoz a sikerhez, amit az elmúlt időszakban élhettem meg. Ne menjünk el amellett se, hogy a győri SZC Pattantyús-Ábrahám Géza technikum tanára, Hegedűs József nélkül ez az egész nem jöhetett volna létre. Ő volt az, akivel olykor estig is bent maradtunk az iskolában, készültünk a megmérettetésekre, ahogy erre is.. Idén Március 23-án került megrendezésre az OSZTV második fordulója, ahova az országból az elméleti selejtezőt kitöltők közül az első 8 embert hívták be. Én is köztük voltam. Itt egy villamos installációt kellett elkészíteni, melynek a vezérlését egy relés logikával megépített kapcsolással kellett megoldani. Ezen kívül feladat volt egy villamos terv elkészítése áramutas rajzzal, az előzetesen elkészített szakmai portfólióm ismertetése szóban, illetve egy mérési feladat elvégzése is.

Az itt első három helyen végző tanuló jutott tovább a Szakma Sztár fesztivál keretein belül megrendezett döntőbe. Itt nagyon gyorsan felpörögtek az események, az az egy hónap, ami az eredmény megszületése és a fesztivál között volt úgy eltelt, hogy szinte észre sem vettem.

A fesztivál nagyon nagy élmény volt számomra. Már első este, amikor megérkeztünk és elfoglaltuk a szállást láttam, hogy a versenyzők éppen elvégzik a szerszámaikon az ellenőrzést, ruházatukon az utolsó simításokat, hogy a versenyfeladatok elvégzése közben már minden jól menjen. Így tettem én is. Minden szerszámot, amit használtam otthonról vittem, még fejben átgondoltam, hogy melyik munkafolyamathoz hogyan készítsem elő őket, minél kevesebb időveszteséggel tudjak dolgozni. Másnap reggelit követően átvonultunk az Expo területére. A standot, ahol mi voltunk megkeresve aláírtunk sok-sok papírt, melyet követően egyből átnyújtották a szakmai vizsga igazolását, ha úgy tetszik felmentést, valamint egy emléklapot. Miután mindenki megérkezett átvonultunk a kongresszusi épületbe, ahol egy nagyszabású megnyitó ünnepség következett. Itt már minden versenyző a saját szakmájához illó ruházatban volt. Összesen 65 szakirány, több mint 200 végzős diákja vett részt a megmérettetésen, így igazán monumentális versenyzői létszámmal büszkélkedhetett a rendezvény. A megnyitó ünnepségen beszédeket hallgathattunk meg, ezt követően az iparkamara elnöke, az agrárium egyik vezetője, valamint a miniszterelnök ünnepélyesen egy gomb megnyomásával nyitották meg a rendezvényt, mely egy előadással zárult. Ezek után visszatértünk a munkaállomásokra, ahol egy rövid tájékoztatót követően egyszerre neki is láttunk a feladathoz. Egy üzemanyagtöltő állomás villamos részét kellett megépíteni. Az alapszerelést csatorna, MŰ-III-as védő cső, különböző méretű dobozok, tokozatok segítségével építettünk meg, melyről egy nagyon pontos tervdokumentációt kaptunk. A rajzon milliméter pontossággal fel volt tűntetve minden méret, melytől maximum kettő milliméterrel lehetett eltérni. Miután kiépítettem a végkészülékeket, lecsöveztem, nekiálltam lefűzni az áramkört. Figyelnem kellett, nehogy túl sok vezetéket hozzak a központi asztalról, ugyanis a potyadék darabok mérete, mennyisége is pontlevonással jár. Első nap, összegezve nagyon jól haladtam, sikerült majdnem teljesen installálnom a feladatot. Ezután elvonultunk a szállásra és kipihentük ezt a hosszú, de élményekkel teli fárasztó napot. Másnap reggel körülbelül még egy órás vezetékezés volt hátra, melynek végén ügyeltem az esztétikára, így kötegelőt alkalmazva szépen az elosztó dobozokban a kábelmanagementre különös figyelmet fordítottam. Ez ahogy láttam a vizsgabizottság tetszését is elnyerte. Ezek után elkezdtem a PLC programot megírni, ugyanis az egész vezérlés lelkét egy Schneider Electric Zelio okosrelé adta. Erre a megadott műszaki dokumentációban leírtak alapján elkészítettem a programot, melyet már a vizsgabizottság jelenlétében töltöttem fel a készülékre. Eléggé komplikáltan voltak a szempontok megadva, de egy kis értelmezést követően sikerült jól elkészíteni a programot, mely elsőre működött. Ezennel a verseny gyakorlati része lezárult. Ezt követte egy számításos feladat, melyet az általam elvégzett mérések adataival kellett elvégezni. Ehhez egy lakatfogót, illetve egy digitális multimétert használtam. Az áramokat és feszültségeket lemérve, melyeket a szivattyú motor, vagyis egy aszinkrongép felvett kiszámítottam a kért értékeket. Látszólagos, hatásos, meddő teljesítményt, fogyasztást a megadott napokra lebontva.

Egy gyors adatellenőrzés után be is adtam a dokumentációt és a jegyzőkönyvet a feladatról. Szerencsére mivel néhány órával a meghatározott idő előtt végeztem volt időm sétálni egyet a standok között, megnéztem azt a rengeteg tehetséges fiatal versenyzőt és munkájukat, melyeket a saját szakterületükön készítettek. Mondhatom, aki itt részt vett egytől-egyik nagyon jó szakember lesz, műalkotásokat láttam, melyet szívvel-lélekkel készítettek el. Legyen az akár cukrászsütemény, asztalosmunka vagy robotika.

Az eredményhirdetéssel egybekötött díjátadó ünnepség másnap került megrendezésre a Ram-Art színházban. Ünnepélyes beszédeket követően minden versenyen képviseltetett szakma első három helyezettjét kihívták, ezután rangos hölgyek és úriemberek adták át a díjakat és az okleveleket. Amikor mi következtünk elkezdett a szívem a torkomban dobogni, nagyon kíváncsi voltam a végeredményre. Hármunk közül az egyik erősáramú elektrotechnikus versenyző, aki Jászberényből érkezett hasonló időben és minőségben végezte el a kapott feladatot, mint én, emiatt tényleg nem tudtuk pontosan, hogy milyen sorrendben hívnak majd fel a dobogóra minket. Hozzáteszem, aki idáig eljut, az már győztes, én is úgy voltam vele, hogy mindegy a helyezett, én akkor is örülni fogok az eredménynek.

Felhívtak minket a színpadra és az én nevemet utolsóként mondták. Leírhatatlan érzés, amit akkor és ott éreztem. Minden tekintet, minden fény ránk szegeződött…

Amikor lementünk a színpadról, egyből el is küldtem felkészítőimnek, illetve iskolámnak az eredményt, nomeg természetesen a szüleimnek, barátaimnak is. Mindenki egy emberként gratulált, és elismerését fejezte ki. Hihetetlen jó érzés volt. A verseny ideje alatt is Ők mindvégig ott álltak mellettem, bíztattak, támogattak.

Az átadó ünnepséget követően elvonultunk egy másik, molinózott helyiségbe, ahol a magyar villamosipar nagy nevei, cégeinek vezetői fogadtak minket. Ők egyesével gratuláltak, átadták személyes ajándékukat. Kaptam nagyértékű vásárlási utalványokat, eszközöket, sőt még egy állásajánlatot is! (MAVIR, MVM, Schneider Electric, OBO, SZEGABOOK) Fotózkodásokat követően véget ért a rendezvény. Ott maradtam még beszélgetni, nagyon jó kapcsolatokat eredményezett számomra ez a rendezvény is, és elmondhatom, hogy barátságok is születtek.

Nagy öröm számomra, hogy részt vehettem az idei Szakma Sztár fesztiválon, hatalmas, életre szóló élmény marad!

Csíkász Levente